Célzott ellenőrzés nélkül szerezhet információkat az adóhatóság a magánszemélyek és a vállalkozások telefonálási és bankolási szokásairól. A telefonhívásokra, sms-ekre, pénzügyi tranzakciókra a jövőben kivetendő adóterhek megfizetését ugyanis csak úgy lehet ellenőrizni, ha a revizorok betekintenek az ügyfelek számláiba.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) látja el az adóhatósági feladatokat mind a távközlési adó, mind a - tévesen - pénzügyi tranzakciós illetéknek nevezett (az illetékfizetésért cserébe ugyanis valamilyen szolgáltatást kell nyújtani) új bankadó esetében. Az adóhatósági feladatoknak a szerves része annak ellenőrzése, hogy az adóalany annyi adót fizet-e be, mint amennyit kell neki. Ezt viszont csak úgy tudja ellenőrizni az adóhatóság, ha a tételesen megnézi, hogy az egyes előfizetők milyen összegben telefonáltak, illetve a számlatulajdonosok milyen és mekkora összegű tranzakciókat hajtottak végre. A revizorok magánszemélyenként, vállalkozásonként tételes számlakivonatokat, telefonszámlákat kérhetnek ki. Vagyis a NAV ily módon lényegében az összes magánszemély, vállalkozás, civil szervezet, egyház és a többi telefonhasználó, számlatulajdonos adataihoz hozzájuthat anélkül, hogy velük szemben tételes ellenőrzést rendelt volna el. Az új törvényjavaslatok jelenlegi formájukban arra alkalmasak, hogy egy adóhatósági vizsgálat során korlátlan hatáskörük legyen az ellenőröknek - fogalmazta meg aggályait a Pénzcentrum.hu érdeklődésére Angyal József okleveles adószakértő.

A szakember szerint ez az egyetlen, ellenben igencsak érdemi változtatás lényegét tekintve a jelenleg a távközlési cégeket, valamint a bankokat terhelő különadók, valamint az újonnan tervezett adók között. Egyéb tekintetben ugyanarról a közvetlen adóról beszélhetünk, mint amilyet most is kell a szolgáltatóknak fizetniük, csak a vetítési alap más.

Jelenleg a banki különadót a 2009. évi éves beszámoló adataiból számított módosított mérlegfőösszeg után kell megfizetni, mértéke az adóalap 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15 százalék, az a fölötti összegre 0,53 százalék. Vagyis a hatályos adóztatási forma esetén a mérlegfőösszeg a mérvadó, az ellenőrzés során csak indokolt esetben tekinthet bele az adóhatóság egyes bankszámlákba. Az új szabályozás szerint lényegében mindenfajta pénzügyi tranzakció után egyesével kell megállapítani az 1 ezrelékes adót, ami továbbra is a pénzintézeteket terhelné.

A távközlési adónál jelenleg az áfa nélküli bruttó bevétel az adó alapja, mértéke pedig 0-6,5 százalék között sávosan növekszik: 100 millió forintig nem kell adót fizetni, 500 millió forintig 2,5 százalék, 5 milliárd forintig 4,5 százalék, 5 milliárd forint fölött pedig 6,5 százalék az adó mértéke. Ennek ellenőrzéséhez szintén nem kell tételesen megnézni a telefonszámlákat.

Az új adó minden telefonhívásra és sms-re 2 forint lenne a beterjesztett törvényjavaslat szerint. Az adókötelezettség ellenőrzéséhez ugyancsak tételesen meg kellene nézni a számlákat. Ráadásul még többféle kedvezmény is van a rendszerben, amelyek miatt pláne nem lehetne a számlák tételes ellenőrzése nélkül megvizsgálni, hogy a szolgáltató cégek valóban annyi adót fizettek-e, amennyit kellene nekik.

A törvényjavaslat szerint a magánszemély előfizetők hívószámáról indított hívások időtartamából havonta 10 megkezdett perc után nem kell megfizetni az adót. Az adó összege nem lehet több magánszemély előfizető előfizetéséhez tartozó hívószám esetén nem lehetne több havi 700 forintnál, nem magánszemély előfizetőnél és a szolgáltatóhoz tartozó hívószám esetén pedig 2500 forintnál. Zárójelben jegyezzük meg, hogy a törvényi megfogalmazás alapján kérdéses, a magánszemélyeknél a feltöltő kártyás telefonok esetében lesz-e kedvezmény, náluk ugyanis csak az előfizetésekhez rendelné ezt a javaslat. A segélyhívás, az adománygyűjtő szám hívása, az adománygyűjtő számra történő üzenetküldés, valamint a teszthívás után nem kell adót fizetni.
A távközlési cégek közös közleményben tiltakoztak a a telefonadóról szóló törvényjavaslat ellen.

 

Forrás: www.penzcentrum.hu